📝 Tegnap komoly kampányeseményre került sor Győr városában. Orbán Viktor talán az eddigi legelkeseredettebb felszólalását produkálta, miközben tüntetőktől, ellentüntetőktől, az ellentüntetők ellen tüntetőktől stb. stb. volt hangos a város főtere.
Hogy mik hangzottak el a miniszterelnöktől, az tulajdonképpen teljesen lényegtelen, a szokásos üzenetek, némi indulattal megfűszerezve.
Annál fontosabb, hogy mik történtek a megmozdulás környékén. Jól látható, hogy egyre indulatosabban feszül egymásnak az anti-Orbán tábor, illetve a Fidesz hívei, illetve hát pontosabb, ha azt mondjuk, hogy a Fidesz bizonyos verbuvált csapatai, de erről mindjárt.
Ahogy a finisbe érkezünk az országgyűlési választások előtt, egyre komolyabb a feszültség, tényleg pillanatokra vagyunk attól, hogy valamilyen komolyabb balhé kipattanjon. Egy rossz mozdulat, egy rossz időzítés, és tényleg elszabadulhat az erőszak. Hatalmas felelőssége van a két politikai tömbnek abban, hogy ilyen feszültséget generálnak. Politikailag érthető, így tudnak a leginkább mozgósítani, így tudják egzisztenciális fenyegetésnek bemutatni a túloldalt, de ez mégis hazárdjáték, hiszen egy ilyen robbanóelegy nagyon könnyen válhat kezelhetetlenné, és akkor vélhetően sem Magyar Péter, sem pedig Orbán Viktor nem fog sorban állni, hogy vállalja a felelősséget.
Nézzük a "frontvonal" két oldalán felsorakozókat.
A tiszás/anti-orbán oldalon vegyes a kép, de a prímet általában olyanok viszik, akik szemmel láthatóan valamilyen szélsőliberális, szélsőbaloldali szubkultúrában érintettek, és igyekeznek becsatornázni a kétségtelenül napról-napra komolyabb elégedetlenséget a saját világnézetük érvényesítésére. (Egyebek mellett ezért sem jó átengedni minden ilyen terepet nekik...)
Nézzük a fideszes oldalt. Egyre nehezebb a NER-propagandának, illetve a politikai korrektség miatt "kötelezően színvak" liberális sajtónak elleplezni a tényt, hogy mind a fideszes tömegnek -és, ami most számunkra érdekesebb- mind pedig az ellentüntetőkkel való konfrontációra kirendelt csapatoknak nagyon-nagy része cigány. Olybá tűnik, hogy tényleg a cigányság a legstabilabb bázisa a Fidesznek. Persze különböző őrző-védő cégek emberei, ilyen-olyan, a szürkezónában mozgó küzdősportos arcok is feltűnnek, de a cigányok dominanciája egyértelmű. Ennek két oka van. Egyrészt nyilván könnyen mozgósítható réteg, ami nem kérdez sokat, nem is nagyon érti, hogy miben vesz részt, vagy maximum primitív válaszai vannak, másrészt ennek a rétegnek a belső mechanizmusaiba, kulcsemberek világába, akik szervezni, mozgatni tudják őket, nehezebb belelátni kívülről, így nehezebb lenyomozni is azt, hogy mondjuk miként kerülnek cigányok kezébe az előre kinyomtatott táblák, milyen finanszírozásban részesülnek stb.
Nos, végigtekintve azon, hogy kik sorakoznak fel a két oldalon, enyhe kifejezés, ha azt mondjuk, hogy tisztességes jobboldali embernek egyik oldalon sincs helye!
Ha van tanulsága számunkra Győrnek, akkor semmi egyéb nem lehet, amit hétről-hétre, vagy immár napról-napra látunk, és mindig el kell mondanunk, ha kell, akkor unalomig ismételgetve: a saját utunkat kell járnunk!
A sors furcsa fintora, de felfoghatjuk akár fontos szimbólumnak is, hogy pont a Rába-parti városban lesz az a (és ne tagadjuk, hogy ilyen formán ez egyben egyfajta demonstráció is!), ahol megmutathatjuk, hogy mi is ez a saját út. Április 11-én emlékezünk a győri terrorbombázásra. Nincs kiválóbb helyszín, időpont és lehetőség, hogy megmutassuk a saját utunkat, a saját oldalunkat. Mutassuk meg, hogy mi mit képviselünk (jobboldali értékeket és nem pártérdeket!), hogy mi miként hajtunk fejet a hősök előtt (nem aktuális pártvezérek előtt, hanem olyanok előtt, akik az életüket adták a hazáért!), miként demonstrálunk (fegyelmezetten, erőt sugározva, egységesen!), mutassuk meg hogy mi a mi saját utunk!
Április 11. - Győr!
